2009. november 1., vasárnap

Rhonda Byrne: A titok

Mostanában jelentős egzisztenciális válságon mentem (megyek) keresztül, ezért elhatároztam, hogy elsajátítom a pozitív gondolkodást. Ehhez a boltban fellelhető életmód-életvezetési segítséget nyújtó könyvekhez fordultam. Időm, mint a tenger. Először a Silva-féle Agykontrollt kezdtem el, de nem tudtam befejezni. Időközben eladtam. Csak ez az egy példányom volt belőle, ezért erre a könyvre nem térek ki bővebben.
Ekkor ráakadtam "A titokra". Annak idején, amikor megjelent nem izgatott különösebben a dolog, egy újabb nagy vihart kavart bestseller, gondoltam és ennyivel elintéztem magamban a ügyet. Most aztán nagy lendülettel belevetettem magam a titok megismerésébe, amitől majd gyökeresen megváltozik az életem, minden very happy lesz, gondjaim tovaszállnak, elmúlnak a nyavalyáim, élére vasalt lesz a családom, a pénz dőlni fog. Bevallom, a lendület addig tartott, amíg pusztán a pozitív gondolkodás lélektani hatásairól volt szó. Ezeket elfogadom, mert tapasztaltam, ha úrrá tudok lenni a keserűségen, akkor tényleg minden jobban megy, ez tény. De! Nem tudok hinni abban, hogy a gondolataim által életre tudok kelteni fizikailag valós dolgokat. Nem hiszem, hogy attól, hogy elképzelem: a boltom egy kincsesbánya, az majd előbb-utóbb valóra válik. Talán túlságosan földhözragadt vagyok, de ezt nem kajáltam be.
A lényeg: Ez a köny kiérdemelhetné az évszázad ötlete címet, gondolom sokakat elkápráztatott a szöveg, a felsorakoztatott szakértői gárda, az idézetek sokasága történelmi személyiségektől (megjegyzem, ha eredeti szövegkörnyezetben olvasnánk a kiragadott részleteket, lehet, hogy kissé más megvilágításba kerülnének). Ami kifejezetten bosszantott az a javítandó dolgok sorrendje: pénz-egészség-család. Egy szeretetről, életvezetési tanácsot adó könyvtől, nem ezt várnád, ennyire az anyagiakra kihegyezve, persze enélkül kevésbé lenne sikeres ez a kiadvány. A könyv marketingje szuperül működött, még az én picinyke boltomban is elég sok fogyott belőle.A könyvből filmet is készítettek, azt is megnéztem, az egész olyan, mint egy másfél órás reklámfilm-sőt, top shop bemutató- hasonló séma szerint felépítve, többször elismételve ugyanazt, szájbarágósan, szellemileg alultápláltnak nézve az olvasót-nézőt. A könyvre ugyanezeket a jelzőket lehet elmondani.
Annyira akarok hinni valami csodás, pozitív dologban, de nem ez lesz az.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Irattár

Az olvasóközönség