Viharsziget (Shutter Island)

Egy korábbi bejegyzésemben már írtam a film alpjául szolgáló könyvről, amit remekül megírt regénynek tartok. Most a filmről fogok szólni, amelyet Martin Scorsese rendezett, a főszerepet pedig Leonardo DiCaprio játssza. Be kell valljam, most is úgy jártam, mint ilyen esetekben már annyiszor, le kell vonni a következtetést: a regény jobb, mint a film. Nem mondom, a hangulatot eléggé sikerült visszaadni, mert eléggé nyomasztó, borús és titokzatos, de az események valahogy sokkal nyugisabban, lassabban folytak, mint a könyvben. Ott valahogy sokkal érzékletesebb, ahogyan kibontakozik az őrület logikája, és elhiszed a hihetetlent is, a végén pedig nem tudod valójában mi az igazság. (Ez a nem tudás a filmre is vonatkozik) Ami, illetve aki nagyon jó benne, az Leo, bár nem tartozik a favoritjaim közé, mégis el kell isnerni, hogy nagyszerű színész. Mindent összevetve, ha nem olvastam volna előzőleg a sztorit, valószínű, hogy sokkal jobban megfogott volna. Azért nem csalódtam olyan nagyot, szerintem érdemes megnézni.

Zorall koncert

A koncert jó volt. De:

-pacallá áztunk,

-amikor végre elállt az eső, feltámadt a szél, és az összes maradék esőt a nyakunkba zúdította,

-szétfagytam,

-utálom a bamba, bárgyú, beszittyózott fazonokat, nem értem minek megy az ilyen koncertre, amikor úgyse lát és hall belőle semmit.

Konklúzió: kezdek kiöregedni a rockkoncertekből. Mentségemre legyen mondva, hogy nem nyafogtam, csak vacogtam.

Nyári szünet?

Mióta igazán jó idő van kevesebbet írunk. A két tanuló leginkább punnyad, és élvezi a szabadságot, jómagam dolgoznék, ha lenne mit, Zöldujj pedig mással van elfoglalva. De remélem hamarosan mindenki kipiheni magát, és újra megtisztelnek a bejegyzéseikkel.

Gerald Durell: A lehorgonyzott bárka

Durell az egyik nagy kedvencem. Még a nyolvanas évek végén olvastam tőle az első könyvet, ha jól emlékszem a " Rokonom Rosy" volt az, és az azóta eltelt idő során következett a többi, ami idehaza megjelent. Rögtön megfogott a közvetlen stílusa, a humora, az, hogy a legutálatosabb kis kukacról is olyan szeretetteljesen tud írni, hogy nem tudod nem kedvelni az állatokat. A legjobban azok a könyvei tetszettek, amelyekben a némileg különc és kissé hibbant családja, és a hozzájuk érkező furábbnál furább vendégsereg szerepel.
Ezt a mostani könyvét pár éve szereztem be, de csak most akadt a kezembe, amikor kitört rajtam a vadállat, illetve Afrika láz.

Gerald Durrell
A lehorgonyzott bárka

A Jersey Állatkert alapításáról

"Gerald Durrell világhírű természetbúvár kétéves korától fogva megszállottja volt az állatoknak, ekkor kezdett állatgyűjteményének létrehozásába is: a felnőttek legnagyobb megdöbbenésére, begyűjtött mindenféle élőlényt kezdve a fürge cselléktől egészen az ászkákig. Amikor felnőttként elhatározta, hogy létrehozza Jersey szigetén a Vadvédelmi Alapítványt (Wildlife Preservation Trust), egyben azt is eldöntötte, hogy az különbözni fog a régi típusú állatkertektől, ahova a szülők vonakodva cipelik el csemetéiket. Hiszen e nyilvános állatbörtönökben semmi érdemleges nem történt, minthogy a látogató gyerkőcök elefántháton lovagolhattak, s elronthatták a hasukat a jégkrémtől. Természetesen a Durrell-féle állatkertben is megtalálhatta a látogató a szórakozást, ám egy egyszerű cirkuszi látványosságnál jóval több volt: kutatólaboratórium, oktatási intézmény és természetvédelmi egység is...
1976-ban, amikor Durrell ezt a könyvét írta, már javában működött saját állatkertje, de számos terve és vágya akkor még csak elképzelés volt a számára. Azóta ezek a vágyak valóra váltak: megépült a korszerű állatkórház és a biológiai laboratórium. Felépült a tágas hüllő- és kétéltű-bemutató és szaporító részleg. A korábbi kartotékos adatnyilvántartási rendszer helyett ma már korszerű számítógépes hálózat működik. Új tágas és látványos állatbemutatók épültek, amelyek minél szélesebb körben igyekeznek kielégíteni a bennük élő fajok természetes igényeit. Létrejött az a nemzetközi oktatási központ, amely a világ minden tájáról odaérkező diákokat oktatja a ritka és kipusztulófélben lévő fajok fogságban történő szaporítására és visszatelepítésére. A Jersey Állatkert eredményes szaporító munkájának köszönhetően néhány fajt már sikerült is visszatelepíteniük eredeti élőhelyeikre: pl. a fekete oroszlánmajmocskát vagy a mauritiusi rózsaszín galambot.
Gerald Durrell könyvei ma is aktuálisak; emberek százainak és ezreinek szereznek maradandó élményeket a világ minden táján. A Jersey állatkert ma is vezető szerepet tölt be a ritka és kipusztulófélben lévő állatfajok megmentéséért folytatott fogságban történő szaporítási és visszatelepítési programokban. Az állatkert jelenlegi vezetése és összes dolgozója nap mint nap azon fáradozik, hogy a Durrell által kitűzött célokat minél teljesebb körben megvalósítsák. A tröszt nemzetközi oktatási központja évről-évre újabb szakembereket képez, akik azután hazájukba visszatérve az eredeti élőhelyeiken igyekeznek megmenteni a kipusztulófélben lévő fajokat, vagy a világ valamelyik állatkertjében segítik a veszélyeztetett fajok fogságban történő szaporítását. " GABO kiadó