A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Ismeretterjesztő. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Ismeretterjesztő. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. július 11., vasárnap

Gerald Durell: A lehorgonyzott bárka

Durell az egyik nagy kedvencem. Még a nyolvanas évek végén olvastam tőle az első könyvet, ha jól emlékszem a " Rokonom Rosy" volt az, és az azóta eltelt idő során következett a többi, ami idehaza megjelent. Rögtön megfogott a közvetlen stílusa, a humora, az, hogy a legutálatosabb kis kukacról is olyan szeretetteljesen tud írni, hogy nem tudod nem kedvelni az állatokat. A legjobban azok a könyvei tetszettek, amelyekben a némileg különc és kissé hibbant családja, és a hozzájuk érkező furábbnál furább vendégsereg szerepel.
Ezt a mostani könyvét pár éve szereztem be, de csak most akadt a kezembe, amikor kitört rajtam a vadállat, illetve Afrika láz.

Gerald Durrell
A lehorgonyzott bárka


A Jersey Állatkert alapításáról

"Gerald Durrell világhírű természetbúvár kétéves korától fogva megszállottja volt az állatoknak, ekkor kezdett állatgyűjteményének létrehozásába is: a felnőttek legnagyobb megdöbbenésére, begyűjtött mindenféle élőlényt kezdve a fürge cselléktől egészen az ászkákig. Amikor felnőttként elhatározta, hogy létrehozza Jersey szigetén a Vadvédelmi Alapítványt (Wildlife Preservation Trust), egyben azt is eldöntötte, hogy az különbözni fog a régi típusú állatkertektől, ahova a szülők vonakodva cipelik el csemetéiket. Hiszen e nyilvános állatbörtönökben semmi érdemleges nem történt, minthogy a látogató gyerkőcök elefántháton lovagolhattak, s elronthatták a hasukat a jégkrémtől. Természetesen a Durrell-féle állatkertben is megtalálhatta a látogató a szórakozást, ám egy egyszerű cirkuszi látványosságnál jóval több volt: kutatólaboratórium, oktatási intézmény és természetvédelmi egység is...
1976-ban, amikor Durrell ezt a könyvét írta, már javában működött saját állatkertje, de számos terve és vágya akkor még csak elképzelés volt a számára. Azóta ezek a vágyak valóra váltak: megépült a korszerű állatkórház és a biológiai laboratórium. Felépült a tágas hüllő- és kétéltű-bemutató és szaporító részleg. A korábbi kartotékos adatnyilvántartási rendszer helyett ma már korszerű számítógépes hálózat működik. Új tágas és látványos állatbemutatók épültek, amelyek minél szélesebb körben igyekeznek kielégíteni a bennük élő fajok természetes igényeit. Létrejött az a nemzetközi oktatási központ, amely a világ minden tájáról odaérkező diákokat oktatja a ritka és kipusztulófélben lévő fajok fogságban történő szaporítására és visszatelepítésére. A Jersey Állatkert eredményes szaporító munkájának köszönhetően néhány fajt már sikerült is visszatelepíteniük eredeti élőhelyeikre: pl. a fekete oroszlánmajmocskát vagy a mauritiusi rózsaszín galambot.
Gerald Durrell könyvei ma is aktuálisak; emberek százainak és ezreinek szereznek maradandó élményeket a világ minden táján. A Jersey állatkert ma is vezető szerepet tölt be a ritka és kipusztulófélben lévő állatfajok megmentéséért folytatott fogságban történő szaporítási és visszatelepítési programokban. Az állatkert jelenlegi vezetése és összes dolgozója nap mint nap azon fáradozik, hogy a Durrell által kitűzött célokat minél teljesebb körben megvalósítsák. A tröszt nemzetközi oktatási központja évről-évre újabb szakembereket képez, akik azután hazájukba visszatérve az eredeti élőhelyeiken igyekeznek megmenteni a kipusztulófélben lévő fajokat, vagy a világ valamelyik állatkertjében segítik a veszélyeztetett fajok fogságban történő szaporítását. " GABO kiadó

2010. február 13., szombat

1001 film


A könyv egy filmkritikai gyűjtemény, amelyet számos kritikus írt a világ szinte minden tájáról. A filmeket időrendi sorrendben mutatja be, mindegyik egy rövid tartalmi ismertetőt , kritikát és fotókat tartalmaz. Az első bemutatott film az1902-ben készült Utazás a Holdba című, amelyet egy Georges Meliés nevű úriember jegyez. 2004-es az utolsó film.
Mint minden ilyen válogatás, ez is erősen szubjektív, számtalan számomra nagyszerű film kimaradt belőle, és olyanok is vannak szép számmal, amik egyáltalán nem tetszettek.
Kedvelem benne, hogy nem csak az úgynevezett művészfilmeknek ad teret, hanem bemutatja azokat is, amelyek nem igazán nyerték el a kritikusok tetszését, de a közönség körében nagy sikert arattak.
Érdekes kis olvasmány, rengeteg informácót hordoz magában, és örömöt okozott, hogy a bemutatott filmek közül bizony jó néhányat láttam is.

2009. július 1., szerda

1001 könyv...


Ez a kiadvány tulajdonképpen útikalauz a világirodalomhoz, időrendben sorolja fel a szerkesztők által halhatatlannak és nagyszerűnek talált könyveket. Az összeállítást kritikusok, írók, tudósok készítették, főleg az angolszász szépirodalomból válogatva. Mi magyarok hat szerzővel vagyunk képviselve:
Gárdonyi Géza: Egri csillagok
Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek
Kertész Imre: Sorstalanság
Konrád György: A látogató
Esterházy Péter: Harmonia caelestis
Krasznahorkai László: Az ellenállás melankóliája
Természetesen elég szubjektív ez az 1001-es lista-szerintem Molnár Ferenc és Szabó Magda is helyet kaphatott volna-, a huszadik századi írók közül rengeteget nem ismerek és ettől mindjárt roppant műveletlennek éreztem magam, de mivel nem vagyok túlságosan maximalista beérem azzal amit eddig olvastam, és olvasni fogok. Egyébként néhányan kiszámolták, hogy kb. 20 év kellene ennyi könyv elolvasásához. A böngészéshez, és útmutatónak nagyon jó kis olvasgatnivaló ez, és önvédelemre is kiváló, mert 5-6 kiló lehet a súlya.

Az olvasóközönség