A rabbi hétfőn elutazott

Small rabbinak elege lett a kisvárosi intrikákból, a számító üzletemberekből álló hitközségi vezetőségből, és egy kicsit a rabbiságból is, kételyei támadnak a saját hitével kapcsolatban, ezért felpakolja kis családját, hátrahagyja a munkáját, hiszen a szerződését sem hosszabították meg, és elutazik Izraelbe. Az író elég hosszasan mutatja be a hetvenes évekbeli Izraelt és lakóit, de egyáltalán nem unalmasan, én érdekesnek találtam a leírásokat Jeruzsálemről, és a nem vallásos kibuc-lakókról. A rabbi eleinte csak sétálgat, kávéházakban ücsörög, próbálja megtalálni a majdnem elveszett hitét, közben figyel, és átjárja őt a Szentföld hangulata, majd tesz egy érdekes felfedezést, miszerint ennyi zsidó között nem is érzi a zsidólétet, mert itt ez a természetes. Aztán összeakad egy ismerős amerikai újságíróval és annak fiával, aki itt egyetemista. Autót szeretnének vásárolni egy kupectől, de azt felrobbantják, a merényletet magukra vállalják az arabok. Az egyetemista fiú arab álbarátjának köszönhetően belekeveredik a dologba, elveszik az útlevelét, letartóztatják, a fiú apja a rabbi segítségét kéri, és ekkor beindul a nyomozás és az agyalás.

Eközben odahaza Amerikában a Small rabbit helyettesítő alak egyre népszerűbb a gyülekezet körében, elindul a lobbizás, hogy maradásra bírják, de szerencsére az illetőben van annyi tisztesség, hogy nem ad választ addig, amíg nem tudja Small terveit az állását illetően. A végére minden megoldódik és kiderül, a gyilkos lelepleződik, és tudós rabbink hite új erőre kap, ráadásul az állása is megmarad.

Nem maga a nyomozás volt olvasmányos, mert mint mondottam a bűmcselekmény elég sokára következett be, hanem a mese Izráel földjéről, a zsidó vallásról, a hitről, illetve arról, hogy néha egy mélyen hívő emberben is fölmerülhetnek kételyek öröknek hitt igazságokról. Ezért tartom ezt a sorozatot olvasásra méltónak.

Még mindig a rabbi

Barnard's Crossingban megint zajlik az élet, a hitközösségnek új vezetősége van, akik nem igazán férnek meg a régiekkel, mindenféle új dolgot szeretnének bevezetni, amit a konzervatívabb régi gárda rendre elvetne. Egészen odáig fajul a dolog, hogy a régi vezetőség kinéz egy tengerparti ingatlant, és elhatározzák, átépítik zsinagógának, és alapítanak egy új közösséget. Az emberek két pártra szakadnak és természetesen Small rabbit is bevonja mindkét fél, de ő jobban szeretné, ha minden maradna a régiben, és nem kerülne sor kenyértörésre a tagok között. Mivel egyik fél sincs igazán megelégedve a rabbival, azon kezdenek el mesterkedni, hogyan lehetne a szerződését felbontani. Ugyanakkor mindenki manipulálni szeretné őt, és amikor bekövetkezik a tragédia, mégis minden érintett hozzá fordul segítségért.

Egy tengerparti buli után az egyik résztvevő fiatal srácot holtan találják, ráadásul abban a házban, amit kiszemeltek az új zsinagógának. A halál oka elsőre nem egyértelmű, fulladás, alkoholmérgezés, meg némi kis drog is közrejátszhat. Mindenki gyanús, a partin résztvevő fiatalok, a srác munkaadója, aki azonos azzal, aki az új helyet szeretné megvalósítani, és még egy páran, akik akkor éjjel arra jártak.

Természetesen a rejtély a könyv végére megoldódik, köszönhetően Small rabbi éles eszének és kikezdhetetlen logikájának, és még az állása is megmarad.

Megint megtudhatunk rengeteg új dolgot a vallásról, és a kisvárosi életről, ha pontoznék, maximumot adnék neki.

Idézet a regényből, Small mondja egy katolikus papnak egy beszélgetés során:

"Követheti az ember az Örökkévaló útját úgy is, hogy valójában kételkedik a létezésében. Végül is senki sem ura a saját gondolatainak. Ha valakinek a hite megerősödik, az nem azt jelenti, hogy előtte még kételkedett? A mi (zsidók) kételyeinkhez nem társul bűntudat vagy rettegés, mint önöknél (katolikusok). Szerintem pszichésen így egészségesebb. "

Small rabbi esetei

Harry Kemelman: A rabbi pénteken sokáig aludt

A rabbi szombaton megéhezett

Először is: egyetlen csalódás ért a sorozattal kapcsolatban, az egyik könyv hátsó borítóján ez olvasható: " az utóbbi évek egyik legnagyszerűbb nyomozója". Ám ahogy haladtam a történetben egyre inkább feltűnt, hogy a környezet ( autók, ruhák, technika ) egyátalán nem jellemzőek a 2000-es évekre, de még a '90-es évekre sem . Igazam lett, az első regény 1964-ben született. Ez egy piszkos reklámfogás, a kiadó biztosan úgy gondolta, hogy a nyájas olvasó nem vesz meg egy kevésbé modern krimit.

Másodszor: aki egy vértől csöpögő és egy hulláktól hemzsegő, akciódús sztorit vár, az bizony csalódni fog. Ez a történet inkább Columbós, Miss Marple-os, gondolkodós, beszélgetős, pletykálkodós. Főszereplője David Small rabbi, aki a nevéhez hűen külsőre teljesen átlagos figura, de az elméje inkább tudományos, mint gyakorlatias. A helyszín egy amerikai kisváros, nevezetesen Barnard's Crossing, a kor pedig a hatvanas évek, ami azért is érdekes mert föl-fölbukkanak a faji megkülönböztetés kérdései, és a második világháború emlékei. A krimiszálban nincs semmi különös, szimpla gyilkosságok, drog, féltékenység, szóval csupa mindennapos balhé. Amitől számomra értékessé és érdekessé vált ez a két regény, az a rengeteg információ és ismeret, amit szépen-lassan adagol nekünk az író magáról a zsidó vallásról, és egy kis hitközösség hétköznapjairól. Rengeteg mindent megtudhatunk a szertartásokról, az étkezésükről, hogy mi az a kóser konyha, mi a jom kippur, a széder, a pészah stb.

A bűntény elég későn következik be, Kemelman addig csak mesél és mesél, de egy percig sem lehet unatkozni, mert bár az események egy jellegzetes kisváros piszlicsáré ügyei, mégis az ember borzasztóan kíváncsi lesz, hogyan alakulnak ezeknek az embereknek a kapcsolatai ( sikerül-e megegyezni az ülésrend tekintetében a zsinagógában ), merre visz a pletyka folyama, és a végén megmarad-e a rabbi állása, valamint kiderül-e az igazság.

Tetszik. Ez egy roppant szórakoztató és nagyon érdekes világ, mélységes szeretettel megírva.