A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Gömbvillám. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Gömbvillám. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. december 10., péntek

2010. január 11., hétfő

Kowalsky meg a Vega

Ezt az együttest akkor ismertem meg, amikor középiskolás lettem, és azóta is az egyik kedvencemnek tartom. Könnyed, egyszerű, kicsit popos számok, amiket öröm hallgatni, de nem is ez a lényeg, hanem a szöveg. Ezek a dalszövegek egyszerűen zseniálisak: életigenlés, tolerancia árad belőlük. Nem lehet nem szeretni. :)
Koncertjükre is érdemes elmenni, elég ritkán hallani manapság ilyen jó zenéket.



Ennyi csak

Megesik, hogy nincs nálad éppen
a kulcs ami nyitná a zárat a gépen
ami zuhan, mint a fejsze, a nyele nélkül
mindegy, milyen hős az ember, beleszédül
Vagy itt van ez a nap, mit lapra rak
aki keveri a kártyát, az nem te vagy
mert lehet, hogy most gyenge, de holnap jobb lesz
ne nézz a tegnapodra

Minden változik, és semmi sem az, aminek látszik
a felhő is eltűnik majd...

Vagy megesett, hogy bal lábbal lépsz
az ágy mellé először, ha az ébredés
zajos mint a kürt, a füledre ült
a francba ez az óra- hát ma sem menekülsz!
de te zavard el a felhőt a homlokodról
jó, ha semmi nem hoz zavarba
kezet mos a kéz; mindig számíthatsz rám,
én is számítok rád, ha baj van

Minden változik, és semmi sem az, aminek látszik
Kétszer egy folyóba ugyanúgy nem lép senki...

Ez is csak egy nap, nem a világ vége; a kedvedet ne törje meg
Lenyeled keresztbe, holnap vége, új nap indul, vége lesz
Ez is csak egy nap, nem a világ vége, a kedvedet ne törje meg
Lenyeled keresztbe, éjféltől meg új nap indul, ennyi lesz
Ennyi csak, mert ennyi ez!

Ne bánd, hogy amire vágysz, nem mindig azt kapod
Mint a gazdagot, úgy a szegényt is ugyanaz a végzet éri el
Hogy itt bizony élni kell
Óra az órára, napra nap
Megy az idő, minden új napra újabb nap
A pénz csak papír, és annyit ér
mint a levegő, a világot forgató erő.

Puha minden, ahova lépsz;
mindenki keresi a pénzt, hajtja a lét
mert ahol van a kincsed, ott van a szíved
ezt egy bölcs is elmondta már tudod, nagyon régen
Minek futsz a baj után, az úgyis elmegy
legyen egy jobb napod ma
De háztól házig ennyi az élet,
legyen szép, és hosszú az utca

Minden változik, és senki sem az, aminek látszik
Kétszer egy virágot nem téphet le senki újra

Gyerekkori emlékek :)

Ki ne emlékezne a jó öreg egész estés Disney-rajzfilmekre? Ezek mind olyan mesék voltak, amikből tanulhattunk, és amiket majd a saját gyerekeimmel is szeretnék megnézetni. Ezekre mindig emlékezni fogok.
Ezért az egyikből osztok most meg veletek egy betétdalt... Az angol és egyéb más nyelvű verziókat nézve arra is rádöbbenek újra meg újra, hogy igenis a magyar a leggyönyörűbb nyelv a világon.



2009. december 20., vasárnap

Egy gyönyörű szám...

Minden tiszteletem John Lennoné, aki egyértelműen egy zseni volt.
Itt olvashatjátok a dalszöveg fordítását is, nem műfordítás, hanem tartalmi, és mivel én csináltam, lehetséges hogy nem a legjobb.



Imagine there's no heaven
Képzeld el, hogy nincs mennyország
It's easy if you try
Nem lenne nehéz, ha megpróbálnád
No hell below us
Nincsen pokol sem alattunk
Above us only sky
Fölöttünk csak az ég
Imagine all the people
Képzeld el, hogy minden ember
Living for today...
Csak a mának él…

Imagine there's no countries
Képzeld el, hogy nincsenek országok
It isn't hard to do
Nem lenne nehéz megtenni
Nothing to kill or die for
Nincs miért ölni vagy halni
And no religion too
És vallás sem lenne...
Imagine all the people
Képzeld el, hogy minden ember
Living life in peace...
Békében él...

You may say I'm a dreamer
Talán azt mondod, álmodozó vagyok,
But I'm not the only one
De nem vagyok egyedül
I hope someday you'll join us
Remélem, egy nap csatlakozol hozzánk
And the world will be as one
És a világ eggyé válik majd...

Imagine no possessions
Képzeld el, hogy semmink sincs
I wonder if you can
Nem hiszem, hogy sikerülhet
No need for greed or hunger
Nincs szükség kapzsiságra vagy éhezésre
A brotherhood of man
Az emberek mind testvérek...
Imagine all the people
Képzeld el, hogy minden ember
Sharing all the world...
Osztozik a világon...

2009. december 6., vasárnap

Mikulásdal

Mivel tegnap este járt a Mikulás nálunk is, gondoltam megosztom veletek ezt a dalocskát. :)

2009. december 3., csütörtök

Suhancos - Bájoló

Kicsit talán más, mint az eddigiek, én se hallgatok ilyen zenéket, de ez nagyon megfogott... Szerintem gyönyörű.


Radnóti Miklós - Bájoló

Rebbenő szemmel
ülök a fényben,
rózsafa ugrik
át a sövényen,
ugrik a fény is,
gyűlik a felleg,
surran a villám
s már feleselget
fenn a magasban
dörgedelem vad
dörgedelemmel,
kékje lehervad
lenn a tavaknak
s tükre megárad,
jöjj be a házba,
vesd le ruhádat,
már esik is kint,
vesd le az inged,
mossa az eső
össze szívünket.

2009. november 30., hétfő

Jodi Picoult - Tizenkilenc perc

Tizenkilenc perc alatt lenyírhatod a ház előtt a füvet. Befestheted a hajad. Megnézheted egy hokimeccs első harmadát…

Tizenkilenc perc alatt meg tudod állítani a világot, és akár le is szállhatsz róla.


Jodi Picoult – Tizenkilenc perc


Még a nyár folyamán olvastam ezt a könyvet, és nagyon megfogott.


A történet Sterling álmos kisvárosában játszódik, ahol soha semmi érdekes nem történik addig, amíg a teljesen átlagos amerikai középiskola egyik teljesen átlagos „stréber” tanulója, Peter Houghton vérfürdőt nem rendez tizenkilenc perc alatt. Az eset koronatanúja, Josie viszont semmire nem emlékszik a történtekből.

A könyvet olvasva megtudhatjuk, hogy hogyan is jutott idáig ez az intelligens, kitaszított fiú, miért és hogyan is történhetett meg mindez. Olyan kérdésekre is választ kapunk, amikre azelőtt még soha: vajon mit érezhet közben az elkövető édesanyja? Az ő hibája-e, rosszul nevelte-e a gyermekét, vagy ez már nem tartozik az ő hatáskörébe?

A világszerte méltán népszerű írónő új könyvében olyan problémákat feszeget, amelyek nemcsak Amerikában, hanem Magyarországon is egyre inkább gondot jelentenek: visszaüssön-e, akit bántalmaznak? Érdemes-e minden értékítéletet és meggyőződést feladni, csak hogy befogadjon minket a közösség? Mekkora a szülők felelőssége, és meddig terjed a tanároké, a társaké, a környezeté?

Fény derül arra is, hogy ezek a szülők valójában egyáltalán nem ismerik a saját gyereküket, fogalmuk sincs arról mi zajlik egy ilyen középiskolában: a kialakult kasztrendszer, a „lúzerek” örökös elnyomása, az erőszak tombol, még akkor is, ha senkinek nincs fegyver a kezében.

A könyv letehetetlen, olvasatja magát, és miután befejeztem se igazán tudtam kiverni a fejemből, újra és újra át kell gondolnom a történetet. Istenítés, dicshimnuszok helyett, csak annyit üzennék mindenkinek: olvassátok el, mert tényleg megéri.


2009. november 11., szerda

Glee - egy új, feelgood sorozat

Nemrég, az angol tanárnőmnek hála ráakadtam egy új sorozatra. Bár amióta a Cupid-ot leállították a hetedik rész után (ami egy egyszerű kis limonádé sorozat volt a szerelemről, de imádtam), kicsit haragudtam az új sorozatokra, ez mégis képes volt igazán megfogni. A címe Glee, és bár tudom, hogy nem igazán ilyen stílusú dolgokról beszélünk a blogon, ezt muszáj megemlíteni.
Az alapsztori: egy átlagos amerikai középiskolában, tele focistákkal, pomponlányokkal és természetesen lúzerekkel, egy tanár kicsit fel akarja pörgetni a kórust. Zenés sorozat, a zenei betétek hihetetlenek, és cseppet sem unalmasak, ugyanis híres számokat dolgoznak fel. Hallgathatunk egy kis Queent, Aretha Franklint, Bon Jovit, sőt még Avril Lavigne-t is. A karakterek zseniálisak, kedvenceim az überbunkó szadista edző (Sue, akit Jane Lynch játszik), a terhes pomponlány (Quinn), a kellőképpen beképzelt tehetséges lány (Rachel), a tisztaságmániás iskola tanácsadó (Emma). Talán az egyetlen zavaró tényező, hogy mindenkiről több szó esik szinte, mint a kórus tagjairól.
Lehetséges, hogy elsőre a lehető leggagyibb sikerfilm, a HSM még gagyibb sorozatváltozatának hangozhat, de erről szó sincs. A műsorral egyértelműen nem csak a tinédzsereket célozták meg. Élvezhető, feelgood sorozat, egy hosszú nap utáni délutáni kikapcsolódásra tökéletessé teszik a bámulatos hangú fiatalok és a cseppet fárasztó poénok.
Nagyon remélem, hogy az évad végéig megtartja a Glee a nézettséget, és még sokáig várhatom a hetente érkező új részeket. Ha ezek alapján nem tűnne elég jó sorozatnak, hadd mutassák be a kórus tagjai, miről is van itt szó:


2009. augusztus 5., szerda

Harry Potter és a Félvér Herceg

Üdv mindenkinek!

Első bejegyzésemben a Harry Potter legújabb részéről szeretnék írni. Egy pár hete, amikor táborban voltam, jó néhány megátalkodott fanatikussal úgy döntöttünk, hogy a napi szabad programunk alatt elugrunk a helyi moziba, és megnézzük ezt a filmet. Miután láttam az előzeteseket, hatalmas várakozással ültem a vászon elé – talán sikerült végre egy ütős mozit csinálniuk J. K. Rowling erősen addiktív könyvsorozatából?
A film első öt percében úgy éreztem, hogy a várakozásaimnak megfelelő élmény lesz. De utána... Azon kellett gondolkodnom, hogy a készítők vajon hány gramm füvet szívhattak el a forgatási szünetekben... A szerelmi szálaknak lényegesen nagyobb jelentőséget adtak, mint amennyi szükséges lett volna, a történet fő cselekménye pedig igen csak a háttérbe szorult... Nagyon sok olyan információt hagytak ki, ami nélkül nem értem, hogy a következő rész eseményei hogy fognak bekövetkezni. Mintha rossz vetítésre váltottam volna jegyet, ugyanis úgy éreztem magam, mintha egy ócska amerikai tinivígjátékra ültem volna be. A Tom Denem gyerekkori énjét játszó kisfiú az ötperces jelenetében igazán kitett magáért, csak sajnos a magyar szinkron elrontotta az egészet... A még kisgyerek szájából is félelmetesen hangzó „Prove it!”-felkiáltás (magyarul: „Bizonyítsd be!”) a fordítás alatt hogy változhatott szánalmas „Nem hiszem el!”-vinnyogássá? A felnőttkori énjét most más színész játszotta, mint a Titkok kamrájában, és nem mondhatnám, hogy jó döntés volt ez a csere... A három főszereplő játéka sajnos nem javult semmit az évek folyamán. Viszont legalább jót lehet azon röhögni, ha már nem bírjuk komolyan venni a sztorit, hogy Emma Watson amikor nagyon akar valamit mondani, a szemöldökét húzogatja. :)
Csak gratulálni tudok a film készítőinek, ugyanis a Harry Potter-sorozat egyik legsötétebb kötetéből sikerült megcsinálniuk az év vígjátékát, amihez szerintem nem kis tehetség kell. Amíg a barátaimmal néztük, egy percet sem unatkoztunk, a film maga provokálta a poénokat, és számunkra még a legkomolyabbnak szánt jelenetek is röhejesek voltak. Érdemes figyelni a legvégén McGalagony professzor állati értelmes jótanácsára, és a három jóbarátra, amint a tájat figyelik és vidáman cseverésznek. (Nem szeretnék spoilerelni, de a film végignézésével egyértelművé válik majd, mire is gondoltam.)

Lényeg a lényeg: a mozijegy árát bőven megéri, de csak ha a legviccesebb barátaid ülnek melletted, akikkel ki lehet gúnyolni a szánalmas próbálkozásokat. Jó szórakozást hozzá!

Új csapattag

A mai naptól új szerkesztőt üdvözölhetünk Gömbvillám személyében, így már három korosztály képviselői szerkesztik a blogot. Reméljük ettől válik színesebbé és változatosabbá.

Az olvasóközönség