Útitársa-Miles-pontosan az ellenkezője Jacknek: egyfolytában két évvel ezelőtti válásán kesereg. Irodalmat tanít egy középiskolában, és évek óta egy regényen dolgozik, újra meg újra átdolgozza, de kiadót nem talál. Pszichiáterhez jár, Xanaxot szed, szenvedélyesen ismeri és szereti a borokat. Ajándékba szervezte ezt a túrát a barátjának, de az előttük álló vakációról merőben más elképzeléseik vannak. Ő szeretne minél több borgazdaságot meglátogatni, jókat en
ni és inni, Jack pedig nőket akar mindenáron és szexelni minél többet.Megismerkednek két nővel, Mayával és Sophie-val, majd Jack hamarosan testközelbe kerül Sophie-val, és kicsit magára hagyja Milest, aki közben beleszeret Mayába és úgy tűnik kölcsönös a vonzalom, csakúgy mint a borok imádata. Persze nem megy minden simán, belekevednek egy pár mulatságos helyzetbe, és akad néhány kínos pillanat is, egyiküknek a film végére betörik az orrát, a másik előtt pedig felcsillan a remény, hogy kilábaljon az elfuserált élete felett érzett depresszióján.
Nagyon jó
érzés ilyen amerikai filmekkel találkozni, sokkal életszerűbbek, mint a sok hollywoodi szuperprodukció, és nem tömték tele nagy nevekkel, de ennek ellenére mindegyik színész nagyszerűen játszik. Nekem a John Adams óta különösen a szívem csücske Paul Giamatti, aki külsőre antihollywood-idol, viszont annál hihetőbb és szerethetőbb. Jack szerepében bulizik Thomas Haden Churc (bevallom, ő eddig ismeretlen volt előttem), Mayát Virginia Madsen, Sophie-t pedig Sandra Oh alakítja, aki talán ismerős lehet egy kórház-sorozatból.A magyar címet megint nem értem. mivel eredetileg sideways, azaz mellékutak a film címe, ami passzol is, hiszen folyton be-betérnek a főút melletti gazdaságokba, és a párkapcsolataikra is ez lenne jellemzőbb, hisz nem őszinték a megismert nőkkel, mert mélyen hallgatnak a hétvégi esküvőről.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése