A tetovált lány
A lány, aki a tűzzel játszik
A kártyavár összedől
Nagyon nehéz feladat lenne egy rövid posztban összefoglalni ennek a terjedelmes műnek a tartalmát, ezért nem is törekszem rá, mindössze a benyomásaimat szeretném leírni.
A történetnek két főszereplője van, a gazdasági újságíró Mikael Blomkvist, és a rendkívül furcsa, antiszociális, gondozás alatt áló, lány Lisbeth Salander. A regény elején Blomkvist nagy pácban van, beperlik, majd el is ítélik rágalmazásért annak ellenére, hogy igaza van, a dolog szépséghibája az, hogy ezt nem tudja bebizonyítani. Hogy újságja (ez a Millennium) jóhírnevét mentse, egy kis időre visszavonul a munkából, és elvállalja egy milliomos megbízatását, hogy kutasson annak rég eltűnt unokahúga után. Ezen a ponton kapcsolódik össze az élete Lisbethével, a lány ugyanis egy biztonsági cégnél dolgozik, amolyan adathalász, és brilliáns hacker. Együtt kezdenek nyomozni, egyre mélyebbre ásnak a milliomos családjának életébe, rengeteg furcsa, meghökkentő dologra bukkannak, az idő előrehaladtával az események ijesztő fordulatot vesznek, sorozatgyilkos nyomára akadnak. Az első könyv krimiszála röviden ennyi, de a regény igazi érdeme az, hogy nem pusztán egy krimi, hanem elég erős társadalomkritika. A színhely Svédország, de lehetne bárhol Európában. Szó esik a nők bántalmazásáról, hatalmukkal visszaélő hivatalnokokról, csalásról, gazdasági machinációkról, aberrált férfiakról és a megfélelemlítés kismillió módjáról. Miután megoldják a rejtélyt, Lisbeth meggazdagodva távozik, Blomkvist pedig folytatja újságírói pályafutását, egy tényfeltáró riportot szeretne írni arról, hogyan kerülnek fiatal lányok prostituáltként Svédországba a balti államokból. Salander minderről az újságíró meghackelt számítógépéről értesül, és bekapcsolódik, majd egyre jobban belekeveredik az ügybe. Az események felgyorsulnak, a bűnözők hajtóvadászatot indítanak a lány után, gyilkosságok sora követi egymást, ami már a rendőrségnek is szemet szúr.Lisbeth mindinkább belebonyolódik, és általa a barátai is. A kaland életveszélyessé válik, Salander múltjából sok minden napvilágra kerül, de a titok még több, a végén súlyosan megsebesül és kórházban köt ki, hála Blomkvist segítségének.
A harmadik rész itt folytatódik, alig van túl a műtéten Salander, egy kis csoport már szervezkedni kezd és az életére törnek. Lisbethnek azonban akadnak barátai, akik minden furcsasága ellenére kedvelik a lányt, és elhatározzák, hogy minden áron megvédik őt, és kiderítik, mi áll a háttérben. Felbukkan a svéd titkosszolgálat, illetve azon belül egy titkos csoport, akik mindenáron zárt osztályra akarják juttatni a lányt, mert olyan dolgok tudója, ami ha kiderülne végzetes hatássak lenne ennek a kis csoportnak a puszta létére. Persze semmi nem maradhat titokban, a titkokra fény derül, a bűnösök bűnhődnek, a többiek pedig megpróbálhatnak örülni a véres küzdelmek árán kivívott győzelmüknek.
Hogy miért is tetszett? Nem volt egy unalmas oldal sem a könyvben, csak sodort előre magával a lendülete, rendkívül fordulatos és minden teljesen logikus benne. A szereplőket abszolút emberközelinek éreztem, még a deviáns Lisbethet is, mert megismerve az életét, csak ilyenné válhatott. Rengeteg az információ, a név, ami mégsem tűnik megterhelőnek, mert minden egyes momentum lényeges a történések szempontjából. Megismerkedhettem Svédország egy elég nagy szeletével, és kiderült számomra, hogy ott is ugyanúgy zajlik az élet, mint bárhol máshol a világon, az emberek mindenhol ugyanolyanok, korruptak, lopnak, csalnak, hazudnak, de mindig akad pár ember, akik szembeszállnak a hatalmasokkal az igazságért, és az erkölcsért, ami talán mégsem halt ki teljesen a világunkból.
Valaki a svéd Háború és békének nevezte a könyvet, gondolom elsősorban a terjedelme miatt, de mint mondottam volt, ez a trilógia nem szimpla krimi: egy korrajz a XXI. század elejéről. Félelmetes.
Sajnálatos módon az író nem érte, meg hogy nyomtatott kiadásban láthassa a könyvét, nem sokkal a svédországi megjelenés előtt szívrohamban elhunyt, mindössze ötven évesen.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Irattár
-
►
2011
(41)
- ► szeptember (2)
-
▼
2010
(143)
- ► szeptember (10)
-
▼
január
(31)
- Weöres Sándor: Bányaváros
- Koszlott
- Tiziano: Önarckép (1567)
- F. Scott Fitzgerald: Az édentől messze
- Álmoskönyv - Falutól fékig
- Star Trek
- Bővülünk
- Van benne valami
- Lloyd Jones: Mr. Pip
- Daloskönyv 9.
- H I M N U S Z
- A Magyar Kultúra napjára...
- Bumeráng
- Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc portréja
- Megújhodás
- Mestersége színész - Tolnay Klári
- Három csengő
- Richard Yates: Egy jó iskola
- Lee Child: Elveszett holnap
- Rémkép
- Deák-Ébner Lajos: Fifine
- Kowalsky meg a Vega
- Gyerekkori emlékek :)
- Leroy Anderson: The Bugler's holiday
- Képeslapok a múltból 7.
- Stieg Larsson: Millennium-trilógia
- Újévi köszöntő 1932-ből
- Jane Austen mánia
- Off Hollywood
- Márai Sándor Kabala című cikkgyűjteménye
- Márai Sándor: Ólomöntés
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése