2009. július 23., csütörtök

Magyar Értelmező Kéziszótár

Azt hiszem kissé hibbant vagyok, mert tavaly karácsonyra megvettem magamnak az Akadémiai Kiadó díszes bőrkötéses Magyar Értelmező Kéziszótárát. Úgy éreztem szükségem van rá... és tényleg, annyi minden újat megtudtam azóta a szavak jelentéséről.

Most azt tervezem, hogy naponta egy-egy újabb szó értelmezését közlöm/közöljük, hogy együtt bővítsük szókincsünket.


Kellemes hasznosítást !

The Ditty Bops


Két los angelesi leány tiszta vokállal és szokatlan zenei hangzással. 2004-ben alakultak, és a zenéjük játékos keveréke a bluesnak, swingnek,folknak, ragtime-nak valamint a tradicionálisnak. Nekem nagy kedvenceim.

C. J. Sansom: Sötét tűz

"Kedvenc" történelmi korszakomban járunk, a Tudor-kori Angliában, ahol VIII. Henrik az ura mindennek és mindenkinek. Ebben a Londonban él és dolgozik Matthew Shardlake, egy púpos, de rendkívül eszes ügyvéd. (A sorozat első részét is olvastam, ez a Kard által cínet viseli.) Annak ellenére, hogy elsősorban tulajdonjogi ügyekkel foglalkozik, most mégis elvállalja egy régi ügyfele unokahúgának a védelmét, akit azzal vádolnak, hogy megölte 12 éves unokaöccsét.
Eközben régi pártfogója Thomas Cromwell egy másik ügy felderítésével bízza meg. Nevezetesen: 12 napja van arra, hogy előkerítse a görögtűz képletét. Ezt a réges rég elfeledett "fegyvert" két testvér találta meg, és Cromwellhez fordultak, némi anyagi juttatásért. Ám a testvérpárt legyilkolták, a képlet eltűnt, Cromwell pedig iszonyatos nagy bajba került ezáltal, mert beígért a királynak egy igazán látványos, elképesztő bemutatót, hogy mire képes ez a dolog.
Shardlake nyomozni kezd, kap egy mogorva, udvariatlan frátert társnak, és belevetik magukat a középkori London sűrűjébe.
Tulajdonképpen, mint krimi nem egy nagy durranás, ami igazán olvashatóvá és élvezhetővé teszi, az egyrészt a főhős személye, másrészt a XVI. századi Anglia hétköznapjainak és embereinek a bemutatása. Ez köszönhető az író történelem diplomájának, és őt olvasva az ember tökéletesen maga előtt láthatja az akkori Londont, minden mocskával és bűzével együtt, részese lehet az intrikáknak, a vallási háborúnak amit Henrik indított el. Egy hiteles kép a bírósági és politikai konspirációról,a mindent elborító pletykákról, a rangokról, amiket születés szerint osztogattak, a rettenetes nyomorról amiben a többség élt, a fényűzésről, ami csak keveseknek adatott meg. Ez egy sötét világ volt, ahol semmit nem ért az emberi élet, a máglyák szinte állandóan lángoltak a bűnösök alatt, és ahol egyik percről a másikra barátból halálos ellenség válthatott. Ilyen körülmények között kell Shardlake-nak eredményeket felmutatnia, de veleszületett éleslátása, és eszessége mind a két ügyre fényt derít.

John Steinbeck: Egerek és emberek

Tavaly olvastam a könyvet, és nem sokkal utána megvettem a filmet is, de ennek a megtekintésére csak most kerítettem sort. Nem egy habkönnyű nyári mozi, illetve olvasmány, lélekben fel kell rá készülni, de nagyon megéri, mert a regény és a film is helyet kaphat a figyelemreméltó, színvonalas alkotások között.
A cselekmény a múlt század 30-as éveiben játszódik a gazdasági válság sújtotta Amerikában. Itt keres munkát két fiatalember, akiknél furcsább párost keresve sem lehetne találni. George alacsony, eszes, társa Lennie pedig nagy darab, esetlen és együgyű. Lennie egy ötéves gyermek szintjén áll, szereti a selymes, puha dolgokat simogatni, cirógatni. Általában egereket tart a zsebében, még azután is, hogy azok elpusztultak. Mivel nincs tisztában a saját erejével, ez a szeretete folyton bajba sodorja, és George-nak állandóan résen kell lennie, hogy barátját és saját magát is kimenekítse a nehéz helyzetekből. Különös barátság az övék, hiszen George ki is mondja, hogy sokkal könnyebb lenne az élete Lennie nélkül, de mégsem tudja őt magára hagyni, mert tisztában van azzal, hogy a barátja nem bodogulna egyedül. Közös álmuk, hogy vesznek egy kicsike farmot ahol ők éldegélnének ketten, gazdálkodnának, állatokat tartanának, Lennie pedig etethetné a nyulakat. Erről a közös álomról mesél George estéről-estére barátjának. Egy kaliforniai farmon végre találnak munkát a betakarítás idejére. Itt csupa nehéz sorsú, keményen dolgozó férfi él,akik először piszkálódnak Lennie-vel, de amikor látják, hogy a két új fiú remekül helyt áll a munkában, elfogadják őket. Lennie még egy kiskutyát is kap ajándékba. Összebarátkoznak az egyik öreg munkással, aki szívesen betársulna a farm-vásárlásba, úgy tűnik végre megvalósíthatják álmaikat, és rövid időn belül összegyűjthetik a szükséges pénzt.

De a valóság mindig belerondít az álmokba. A gazda fia egy apró termetű, agresszív kis görcs, kedvenc szórakozása belekötni a nálánál termetesebb, de alacsonyabb rangban álló munkásokba. Hamarosan Lennie lesz az első számú céltáblája, vegytiszta gonoszságból. Csak George-nak, és néhány társának köszönhető, hogy nem lesz nagyobb baj ezekből az atrocitásokból. A gazda fiának van egy rendkívül csinos, unatkozó felesége, aki jobb időtöltés híján a jóképű munkásokkal flörtöl, ami szintén állandó ütközőpontot jelent a fiú és a munkások között. A fiatalasszony hamar rájön, hogy Lennie olyan, mint egy kölyökkutya és ezért kedvesen bánik vele. George megpróbálja megértetni Lennie-vel, hogy óvatosnak kell lennie, nem követhet el semmi rosszat, és az eszébe vési, ha bajba keveredik el kell bújnia, amíg ő érte nem megy.
Egy nap mindenki az udvaron játszik. Lennie a pajtában zokog egyedül, halálra rémülten,mert megint "túlszeretett" egy élőlényt, a kiskutyát.Ekkor megjelenik a fiatalasszony, és vigasztalni kezdi az óriást, majd egyre csak fecseg és fecseg önmagáról. A végén megengedi Lennie-nek, hogy megsimogthassa a haját, hogy megtapinthassa a selymességét. Ám Lennie-n úrrá lesz az elragadtatás, és nem bírja abbahagyni. Amikor az asszonynak már terhére van a dolog tiltakozni kezd, de ettől Lennie elveszíti a fejét, és véletlenül megöli az asszonyt. Látván mit tett, elmenekül arra a helyre, amit George mutatott neki.
Kisvártatva felfedezik a holttestet, és felfegyverkezve a szökevény nyomába indulnak. George lemarad, egy másik úton rohan a barátjához. Itt még utoljára elkezd Lennie-nek mesélni, majd a barátja fejéhez szorít egy pisztolyt, és meghúzza a ravaszt.
Felkavaró a történet egy könyörtelen világról, ahol a meg nem értés halálra ítéli az emberi érzéseket, a barátságot.
A film korrekt a történethez, Gary Sinise játssza George-ot (rendező is), John Malkovich pedig Lennie-t alakítja.

2009. július 22., szerda

Péterfy Bori

Magyar énekesnő, színésznő. A Krétakör Színház társulatának tagja, az egykori Amorf Ördögök zenekar és a 2007 elején alakult Péterfy Bori & Love Band énekese.
Nem mindennapi énekes, meghökkentő zenéi szinte erőt sugároznak. No és nem mindennapi családból származik. Dédapja Áprily Lajos, költő, műfordító; nagyanyja Jancsó Adrienne előadóművész; nagyapja Jékely Zoltán, író, költő; édesapja Péterfy László szobrász; bátyja Péterfy Gergely író; unokatestvére pedig Gerlóczy Márton író; férje Merényi Dávid fotós.

Interjú Péterfy Borival.

A Hajolj bele a hajamba című szám volt akiket az őrületbe kergetett, s volt akik a szívükbe zárták:



A
Vámpír című dal is jóra sikeredett...



Egy kocsi dudál
Lefékez, beszállok
Mire várunk most?
Nem tudod, meglátod
A combom simogatva kér,
Azt az egyet szeretném,
Hogy levedd már a gyűrött kabátod

Hova harapok most beléd titokban?
Meleg vér folyik lassan a nyakadra
Mert nincs ma más, csak vérszívás
Semmi csábítás
Mert úgysem kell Belőled más

Előző életemben denevér voltam
Nappal aludtam, éjjel éltem én
Vakon repültem, de Rád találtam
Megharaplak, mert a véred az enyém
Hova harapok most beléd titokban?
Meleg vér folyik lassan a nyakadra
Mert nincs ma más, csak vérszívás
Semmi csábítás
Mert úgysem kell Belőled más

Előző életemben…

2009. július 21., kedd

Louisa May Alcott

1832. november 29-én született a pennsylvaniai Germantownban.
Gyermekéveit Bostonba és Concordban töltötte három lánytestvérével, és keresztény szellemben nevelő szüleivel együtt.
Igazi fiús vadóc volt, szeretett a fiúkkal versenyre kelni. Írás iránti szenvedélye már igen korán megmutatkozott, melodrámákat írt, amiket aztán a testvéreivel együtt előadtak.
Írói karrierjét költeményekkel és rövid történetek írásával kezdte, amik különböző népszerű magazinokban jelentek meg.
Első könyvét 22 éves korában adták ki "Flover Fables" (Virágmesék) címmel.
Az igazi sikert a "Kisasszonyok" című regény hozta meg a számára, amit a kiadója felkérésére írt fiatal lányoknak. A könyv alapjául saját gyermekkori élményei szolgáltak.
Louisának ezzel együtt 30 könyve és novellagyűjteménye jelent meg. 1888. március 6-án halt meg, mindössze 55 évesen.
Magyarul megjelent könyvei:
Régimódi kisasszony
A nyíló rózsa
A nyolc unokatestvér
Jo fiai
Jó feleségek
Fiatalurak


Új címkék

A mai naptól rövid életrajzokat, leírásokat közlünk az eddig bemutatott művek szerzőiről, írókról, színészekről, stb.

2009. július 20., hétfő

Egy idézet

"Az elvesztésekről tudjuk, hogy egyrészt azt veszítjük el, amitől szeretnénk megszabadulni. Másrészt van mélyebb, szimbolikus értelme is: ha valakit olyan veszteség ért, amelyet nem tudott feldolgozni, az újból és újból megismétli tárgyi szinten az elvesztést. Ha én hagyom el őt, nem tud ő elhagyni - az egyik szimbolikus értelmezés.
A másik: a veszteség élményének felidézése újból és újból, az élmény feldolgozása céljából. "
Polcz Alaine: Rend és rendetlenség

Made in Hungária

Mivel elég pocsék volt az időjárás a hétvégén, filmnézéssel múlattuk az időt. Az első, ami igazán szót érdemel, az a címben említett Made in Hungária. Kellemesen csalódtam, mert az utóbbi években kifogtunk néhány elfuserált magyar vígjátékot (Le a fejjel, Csudafilm, Magyar vándor). Ami a legjobban megfogott, az a film hangulata, mert az ember igazán ilyennek képzeli ezt a korszakot. A cselemény nem túl bonyolult, a srácék hazajönnek Amerikából, mert muszáj nekik, de itthon sem fogadják őket tárt karokkal. A srác hozza az amerikai feelinget, a belőtt sérót, hawaii mintás inget, na és a rock and rollt, amire a fiatalok rögtön ráharapnak, az "elvtársak" már kevésbé. A fiatalok buliznak, twistelnek, rockiznak, lázadnak és szerelmesek, a felnőttek meg kellőképpen kockafejűek. Nekem az egyik kedvencem A Scherer Péter alakította buzgómócsing tanár, akit megbíznak a helyi Ki mit tud szervezésével, de az állandó túlbuzgása mindig unalmas, illetve röhejes szitukba kényszeríti. A másik Puskás Peti, aki rettenetesen lúzer és nagyon szerencsétlen a gumival összefogott szemüvegével. Tetszett, a zene jó, a szereplők jók, minden a helyén van.

Megnéztünk még két másikat is. Kettős játék: Julia Roberts, Clive Owen, na ezt felejtsük el, csak azért néztük végig mert nem akartuk elninni, hogy ennyire pocsék és egy nagy zagyvaság. Die Hard 4.0, ez meg egy akciófilm. Ami csupa-csupa akció, elpusztíthatalan, mindent túlélő Bruce Willis-szel. Habár a jégszekrénybe zárt atomrobbanás-túlélés még hiányzott. (Amit ugyebár Harrison Ford eljátszott.)

2009. július 18., szombat

RéGHYMESe

A férjem munkatársa régebben a Ghymes zenekarban citerázott, de különböző nézeteltérések miatt kilépett az együttesből. Most a munka mellett hobbiszinten játszik , kizárólag olyan zenészekkel, akik valaha szintén a Ghymes-ben zenéltek. Ők a RéGHYMESe zenekar, volt szerencsénk őket élőben látni, hallani, de sajnos a neten még nincs fellelhető darab tőlük,nekünk is csak egy cd-nk van , ezért egy Ghymes számot teszek ide, hiszen hasonló zenét játszanak ők is. Most megy az sms küldözgetés, mert a mai este folyamán valahol Pécs mellett koncerteznek, és állítólag szuper a buli, csak sajnos mi nem lehetünk ott.



Kérem, a citeraszólóra külön figyeljetek!

Gran Torino

Walt Kowalski nyugdíjas autószerelő, koreai veterán. A film elején a felesége temetésén ismerkedünk meg vele, ám Waltot nem töri meg a gyász, sokkal inkább dühíti őt gyerekei, unokái fekszínessége, pénzéhsége. Magának való, mogorva alak, nyílt rasszizmussal, amit nem fél kinyilatkoztatni. Úgy tűnik haragban van az egész világgal, és a bajait tetézi , amikor a szomszédjába egy népes ázsiai család költözik. A család kamasz fia visszahúzódó, csendes gyerek, ám a környéket uraló hmong (egy koreai népcsoport) banda rászáll a fiúra, és beavatási szertartásként ráveszik, hogy próbálja meg ellopni a garázsból Walt féltve őrzött és nagy becsben tartott Gran Torinóját. A lopás azonban meghiúsul, amikor Walt rajtakapja a srácot, ezek után a fiú nővére pedig ragaszkodik ahhoz, hogy öccse az elkövetett bűne, és a család becsületének helyreállításáért Waltnak dolgozzon. Eleinte sem az öregnek, sem fiúnak nincs ínyére ez a kényszerű együttlét, ám az idő múlásával egyre inkább közel kerülnek egymáshoz és kialakul közöttük egy különös baráti megbecsülés. A bajok akkor kezdődnek, amikor Walt közvetlen összetűzésbe kerül a hmong bandával, és elszabadul a pokol.
Ez a film nemcsak egy komoly mozi, szórakoztató is. Külön érdemes figyelmet szentelni Walt és a fiatal pap szócsatáira. Az atya megígérte Walt feleségének, hogy meggyóntatja a férjét és visszatereli a nyájba, Waltnak azonban ehhez semmi affinitása sincsen, és ezt rövid úton a tudomására is hozza a papnak. Szintén nagyon jók azok a jelenetek, amik a szomszéd családnál játszódnak, ahol rendre és többnyire humorosan kiütköznek a kulturális különbségek.
Nekem ennél a filmnél abszolút bejött az "öregember nem vénember" mondás, és Clint Eastwood (rendező, föszereplő) olyan, mint a bor, minél idősebb annál jobb és nemesebb.



Szeretném még Eastwood másik filmjére is felhívni a figyelmet, amit szintén érdemes megnézni, ez a Changeling/Elcserélt életek. Annak ellenére teszem, hogy Angelina Jolie a női főszereplő, akit kb. eddig egy jó filmben láttam, de C. E. még belőle is kihozta a legjobbat. A sztori megtörtént eseményeken alapul, ha pontozni kéne 10-ből 10-et adnék neki, és külön fájdalmam, hogy ezt a két filmet az idei Oscaron mellőzték.

2009. július 17., péntek

Lelki gyöngyök

Szeretem a régi könyveket. Az illatuk, a koruk miatt, azért mert igazi mestermunkák, régen még tartós könyveket tudtak készíteni, nem szakadtak ki a lapjai már az első pár lapozgatás után.
Van egy pár darab kincsem, nagy részük a XX. század elejéről való. A szobámban kiemelt helyet kaptak, a vitrines könyvespolc legfelső polcán sorakoznak, katonás rendben. Noha ezeket a darabokat soha sem olvastam el, - az évek alatt azért elrongyolódtak, megsérültek, mire hozzám kerültek - de nem is ezért vannak a polcomon. Hát akkor miért? Nos, talán azért, hogy a rohanó világunkban legalább ennyi maradjon a régi, dicső korokból, emlék, kis sziget a sivárságban. Mikor ezen könyveket a kezembe veszem, képzeletben szárnyalok az időben, már az öreg oldalak érintése is visszarepít a boldog békeidők világába, amikor még minden az volt, aminek látszott. Rend volt és fegyelem, ami a mai világból annyira hiányzik. Talán ez az összekötő kapocs a régiek és köztem.
A gyűjteményem legújabb darabja egy ima- és énekkönyv. Évekig mama padlásán hevert , ki tudja kinek a tulajdona volt. Jobb, ha nem is tudjuk a nevét, hiszen nem igazán "jól bánt" ezzel a könyvvel, hiszen a földről, a porból lett kimentve. Megtetszett. Belelapoztam, szinte még új. A kötése hibátlan, sehol egy szakadás rajta. Pedig a kiadás dátuma 1936 !

Nem vagyok hívő ember, de azon teljesen elcsodálkoztam, hogy mennyi éneke, imádsága van a katolikus egyháznak (is). Soha nem imádkoztam még, nem is tudok egyet sem. Minden eseményhez köthető egy ének, egy ima, minden napszakra, cselekvésre mondtak (mondanak még?) egyet. Hogy mikre? Itt vannak a példák:
  • reggeli ima;
  • esti imádság;
  • fohász lefekvéskor;
  • tanulás előtt: "Jöjj el Szentlélek Isten, világosítsd meg elménket, önts lelkünkbe jó szándékot, kitartást és erőt, hogy munkánkat a Te dicsőségedre végezhessük. Amen"
  • tanulás után;
  • munka előtt: "Jóságos Istenem! Alázattal kérlek, segíts meg, hogy munkámat sikeresen és a Te dicsőségedre végezhessem. Amen"
  • munka után;
  • étkezés előtt, után;
  • kisértés idején;
  • a szülőkért;
  • a jótevőkért;
  • a hazáért.
Érdekes könyv, sokan ma is mondogathatnának egy-két imát ezért-azért... Méltó helyre kerül a gyűjteményemben.

2009. július 16., csütörtök

Kaméleon


"Ez a történet a hazugságról, a szerelemről, az illúziók kergetéséről szól, arról az örök dilemmáról, hogy vajon bűvésznek lenni jobb, aki tudja, hogy minden csalás, vagy nézőnek, aki egy pillanatra elhiszi, hogy csodát lát." - Goda Krisztina, a rendező

Én elhittem a csodát, élveztem a naiv néző szerepét, arra a másfél órára, amíg a film tartott...

A Kaméleon egy olyan férfiról szól, aki folyton változtatja foglalkozását, életformáját, megjelenését, vérbeli hazudozó. Ott használja ki a nőket, ahol azok a legsebezhetőbbek. Mesterien felépített szélhámosfilm, jó sztorival, remek színészekkel.

A főhős, Farkas Gábor (Nagy Ervin) állami gondozásban nőtt fel, foglalkozását tekintve szélhámos. Elegáns öltözékkel, márkás órákkal tűnik ki a többi férfitársa közül, a nők bomlanak érte. Igaz szerelmet ígér, akár még az esküvőig is képes elmenni, s mindezt egyetlen egy cél vezérli: a pénz. Szegény szerelemre vágyók, nem is sejtik mi vár rájuk, ha megismerkednek a szélhámossal.



Egy idő után azonban Gábor megunja a középszerű, butuska, unalmas nőket - bár kétségtelenül jól keres velük/rajtuk - és igazi kihívást akar. Kiszemeli legújabb áldozatát a dúsgazdag balerina Hartay Hannát (Hámori Gabriella), aki azonban kemény diónak ígérkezik. Aztán mégis csak sikerül: a lány beleszeret főhősünkbe, a nagyobb baj az, hogy a főhős is a lányba.
Kezdetét veszi a hazugságlánc, egyiket követi a másik, mely garantálja a végleges bukást. Teljes a zavar - pénz vagy szerelem ?

Goda Krisztinának ez a harmadik nagyjátékfilmje, amely számomra teljesen bejön, izgalmas és humorban dúskáló film. A főszereplők mellett számos jó színész is szerepet kapott benne, többek között Kulka János és Csányi Sándor.

A 2010-es Oscar-díjra is ezzel a filmmel nevezünk, a Magyar Filmszemle közönségdíjasa lett, több külföldi filmfesztiválon is műsorra tűzték. Én drukkolok a sikerének !

Civil Twilight: Letters from the sky

Ez a Harper's Island egyik betétdala, azé a sorozaté, ami a napokban ért véget. Hülye fejjel elrontottam a saját szórakozásomat, mert már napokkal előbb értesültem különböző fórumokról, hogy ki a hunyó. Na, mindegy. De így is egy jó kis horror-dráma sorozat volt ez, valószínű, hogy szinkronnal is meg fogom nézni. Ez a dal akkor szólt, amikor az egyik párt felkergette a gyilkos egy magas hídra, a srácot felnyársalta, a lány pedig önként leugrott a mélybe. Durva.

2009. július 15., szerda

Camilla Läckberg: Jéghercegnő


A fiatal svéd írónőnek ez volt az első regénye és azonnal sikeres lett hazájában, majd több nyelvre is lefordították. Itthon az Animus adta ki a Skandináv krimik sorozatban.

A cselekmény egy valóban létező kisvárosban, Fjällbackban, az írőnő szülőhelyén játszódik. Egy fiatal nőt holtan találnak a fürdőkádjában, félig fagyott állapotban, a csuklói felvágva. Minden az öngyilkosságra utal, de csakhamar kiderül, hogy más segítette halálba Alexet. Egy gyerekkori barát és egy fiatal rendőrtiszt kezdenek nyomozni. Ahogy előrehaladnak az ügy kibogozásában, egyre-másra derülnek ki megdöbbentő titkok, nemcsak Alexről, hanem a rokonairól, és a városka néhány más lakójáról. Életek dőlnek romba, új szerelmek szövődnek, némely gyanúsítottból áldozat válik, és közben megismerhetjük ennek a kis svéd városkának a hétköznapjait, betekinthetünk a hivatali bürokráciába, ( meglepő, hogy Svédországban is létezik), hallhatjuk a helyi pletykákat, hiszen itt mindenki ismer mindenkit. Az ügy egyre furább lesz, a főszereplők lassan szembesülnek azzal, hogy valójában nem is ismerik azokat, akikkel együtt élnek.

Azért tetszett a könyv, mert nem csak a nyomozásról szól a történet, hanem bemutatja a szereplők magánéletét is. (És nem jöttem rá, ki a gyilkos.)

Az olvasóközönség