Az egyik kedvenc költőm József Attila. 105 éve ezen a napon született Budapesten, apja néhai József Áron, anyja néhai Pőcze Borbála. A további adatokat, életrajzi vonatkozásokat mindenki tudja, vagy legalább is tanulta valamikor az általános iskolában. Én nem is erről szeretnék írni, inkább arról, hogy hol és mikor találkoztam a költővel, irodalmi hagyatékával.
Az irodalom órákon mindig is szerettem az írók, költők életrajzát, hiszen ebből sokszor kiderült számomra, hogy ők is ugyanolyan esendők voltak - ha nem esendőbbek - mint mi "földi halandók". Nos én most tervezem egyébként, hogy elolvasom - felnőtt fejjel - József Attila életrajzát. Talán a testvérének a visszaemlékezéseit is érdemes lenne...
Mikor nyolcadik osztályból ballagtam, kiváló és példamutató közösségi munkámért nevelőtestületi dicséretben részesültem, s az oklevél mellé megkaptam József Attila összes versei című kötetet. Ekkor találkoztam kézzel foghatóan a költővel. Aztán a középiskolában néha-néha elővettem a kötetet és olvasgattam. Két versét azóta is nagyon szeretem, bármikor felébresztenének, kapásból el tudnám szavalni.
Jött az irodalom érettségi, s megint visszaköszönt a költő, a téma pedig, melyet ki kellett fejtenem: József Attila szerelmes költészete. Nos ez, azt hiszem így utólag is, hogy igen jól sikerült. Van egy másik középiskolai élményem is József Attilával kapcsolatban, ez pedig A Dunánál című művel hozható összefüggésbe. A műelemzéseket már kevésbé szerettem, és be kell valljam, sokszor nem is figyeltem az órákon. Sajnos egyszer felszólítottak felelni éppen ezzel a művel kapcsolatban. Elemezzem. Én inkább bevállaltam volna az 1-es osztályzatot, de a tanárnő erősködött, olvassam csak el, és feleljek. Elkezdtem a feleletet, majd sorra jöttek a gondolatok, egy sor, egy gondolat. Végigmentem az összes versszakon, s végül egy 3-mas osztályzatot kaptam. Ekkor jöttem rá, hogy tudok verset elemezni.
Az eddigi legutolsó "találkozásom" József Attilával nem is olyan régen történt. A héten eszméltem rá, hogy nap mint nap elmegyek - munkába menet-jövet - a költő szülőhelye mellett - pontosabban amellett az utca mellett, ahol született. Ez annyira szíven ütött, hogy elhatároztam megnézem a szülőházát is. Gát utca 3.
Nos ez az én személyes kapcsolatom József Attilával, s most következzék a két kedvenc versem tőle:
Kertész leszek
Kertész leszek, fát nevelek,
kelő nappal én is kelek,
nem törődök semmi mással,
csak a beojtott virággal.Minden beojtott virágom
kedvesem lesz virágáron,
ha csalán lesz, azt se bánom,
igaz lesz majd a virágom.Tejet iszok és pipázok,
jóhíremre jól vigyázok,
nem ér engem veszedelem,
magamat is elültetem.
Kell ez nagyon, igen nagyon,
napkeleten, napnyugaton -
ha már elpusztul a világ,
legyen a sírjára virág.
Tiszta szívvel
Nincsen apám, se anyám,
se istenem, se hazám,
se bölcsőm, se szemfedőm,
se csókom, se szeretőm.
Harmadnapja nem eszek,
se sokat, se keveset.
Húsz esztendőm hatalom,
húsz esztendőm eladom.
Hogyha nem kell senkinek,
hát az ördög veszi meg.
Tiszta szívvel betörök,
ha kell, embert is ölök.
Elfognak és felkötnek,
áldott földdel elfödnek
s halált hozó fű terem
gyönyörűszép szívemen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése