Paulo Coelho - Mai idézet A győztes egyedül van című regényből

A név által az illető egyedülálló, kivételes egyénné válik, akinek múltja van és jövője, ősei és lehetséges utódai, győzelmei és vereségei. Az ember a neve maga, büszke rá, élete során több ezerszer elismétli és azonosul vele. Ez az első szó, amit megtanul a szokásos "papa" és "mama" után.

...

De a léleknek nincs neve, az a tiszta igazság, meghatározott ideig lakja a testet, azután egy napon elhagyja - és Isten nem kérdezi meg tőle az utolsó ítéletkor, hogy "ki vagy te?" Isten annyit kérdez: "Szerettél, amíg éltél?". Ez az élet lényege: a szeretet képessége, nem pedig a név, amit az útlevelünkben, a névjegykártyánkon és a személyi igazolványunkban hordunk.

A nagy misztikusok cserélgették a neveiket, sőt volt, aki örökre elhagyta. Amikor Keresztelő Szent Jánostól megkérdezték, hogy ki ő, csak annyit mondott: "Én kiáltó hang vagyok a pusztában." Amikor Jézus rátalál egyik követőjére, nem törődik vele, hogy a férfi egész életében a Simon névre hallgatott, és elnevezi Péternek. Mózes megkérdezi Istentől a nevét. A válasz: "Én vagyok."