Szeretnék élni esztelen:
Személytelennek arcot adni,
Örökké tenni pillanatnyit
És testivé, mi testtelen.
Nyomasszon életem vad álma,
Vergõdve fuldokolhatom, -
De egy vidám ifjú talán majd
Ezt mondja rólam egykoron:
Bocsássuk meg komor valóját,
Tán ez mozgatta valaha?
Hisz csupa fény volt, csupa jóság,
A szabadság diadala!
1914. február 5.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése